Get all 8 Óriás releases available on Bandcamp and save 20%.
Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of 0209, Láthatatlan - akusztikus verzió, Tűz, víz, repülő, Live @ SSR, Gondalapos, Példák Hullámokra, Jön., and Óriás.
1. |
Véletlen volt
04:10
|
|
||
|
fontosat vinni ügyesen kell, a szélből inni, hogy csituljon el, nekidőlök a levegőnek, feszülnek a körmök, a szemek meg főnek, kocognak karcosan a kálcium-katonák, a szőrök felállnak, az erekben szalutál a parancs, hogy keringeni kell és fontosat vinni ügyesen kell, véletlen volt, esküszöm hogy véletlen volt, pedig figyeltem, nem értem, tényleg véletlen volt, szorítom, most bőrt színez, az akarás meg halántékot vág, most csak az van, hogy tovább kell a szélből inni, hogy csituljon el, kocognak karcosan a kálcium-katonák, a szőrök felállnak, az erekben szalutál a parancs hogy keringeni kell és fontosat vinni ügyesen kell, véletlen volt, esküszöm hogy véletlen volt, pedig figyeltem, nem értem, tényleg véletlen volt, véletlen volt, tényleg véletlen volt, nem akartam, vigyáztam, tényleg véletlen volt
|
||||
2. |
Úgyis ugyanazt
02:56
|
|
||
|
várj, az előbb éppen valaki eltarolt, kell egy kéz hogy álljak, az arcomon elnagyolt foltok bizonyítják a kemény erejét, ahogyan elcsábitott a tehetetlenség, úgyis ugyanazt akarom, ugyanazt ugyanúgy, teljesen vagy sehogyan, ugyanúgy, gyere, az előbb éppen valaki elsöpört, ott voltam a szélben, ott voltam a kövön, a szárazra víz kell, a vízbe levegő, lehet hogy innen most már nem lesz menekülő, pedig már majdnem végig, pedig már majdnem végig, már majdnem végig bírtam, úgyis ugyanazt akarom, ugyanazt ugyanúgy, teljesen vagy sehogyan, ugyanazt ugyanúgy, már majdnem végig bírtam, már majdnem végig bírtam, már majdnem végig ment, majdnem, ugyanazt és ugyanúgy, ugyanazt, ugyanakkor, ugyanúgy
|
||||
3. |
Az egyikben ott
03:57
|
|
||
|
rámhúzódik az ég, a fejemre jön egy felhő, alám fut egy hajó, aztán meg gyűrnek össze és hajtogat félbe valami ügyes hajtogató, most vízszintben vagy újra, a harcokat megint eltartja ez a nemtörődömség, hogy végülis ez az egész csak valami húzható és nem is fontos súly, mindig viszem és elhagyom, mindig szorít, hát szabom az órát perccé, a percet meg szikrává kovácsolom, mekkora a része a világnak amiről mindenki tud? és mekkora a másik rész, a másik amiről meg senki se tud? az egyikben ott vagy
|
||||
4. |
Látod, most is él
04:41
|
|
||
|
rámhúzódik az ég, a fejemre jön egy felhő, alám fut egy hajó, aztán meg gyűrnek össze és hajtogat félbe valami ügyes hajtogató, most vízszintben vagy újra, a harcokat megint eltartja ez a nemtörődömség, hogy végülis ez az egész csak valami húzható és nem is fontos súly, mindig viszem és elhagyom, mindig szorít, hát szabom az órát perccé, a percet meg szikrává kovácsolom, mekkora a része a világnak amiről mindenki tud? és mekkora a másik rész, a másik amiről meg senki se tud? az egyikben ott vagy
|
||||
5. |
Halkítsd
03:53
|
|
||
|
és napokat karol és holdakkal ébred, mindig, mindig az életről kérdez, hogy miért van ennyi él és hol a szerelem? nekem meg csak viszket, csak karcol a fejem, halkítsd le a világot, hajlítsd vissza a kiállót, majd megfulladok, úgy eszem, a bőrét falom, a levét nyelem, a farkasok már itt szaglásznak a lábaim körül, nekem megint csak viszket, csak karcol a fejem, halkítsd le a világot, hajlítsd vissza a kiállót, mint a kenyérre vaj, közénk mindig zaj kerül, hát hajlítsd vissza, hajlítsd vissza a kiállót, ha ordítod a világot csak aprítod a szilánkot és ugyanoda kerülsz vissza ahol a szép se tiszta, mert ez most itt újra egy képtelenségből élő tévedés, hát halkítsd le a világot és feszítsd a kiállót és ugyanoda kerülsz vissza ahol a szép se tiszta, mert ez most itt újra egy képtelenségből élő tévedés
|
||||
6. |
Holnap talán
02:41
|
|
||
|
az elején még odavoltál és jöttél, tollasként figyeltem az utad, vízközeli erdőkben néha megpihentél, a napba hunyorítva horkantott a lovad, gleccserként csúsztál a völgyünk felé de közben meg minden érintetlen maradt, ahogy az árnyékok óriássá nőttek a hangod a levegőben vidáman szaladt, hogy holnap talán az álmok után elfeküdhetünk talán a jól megérdemeltben, és azután - már holnap talán - nem számít már semmi sem végre, a tarkód simítom, a napfény megbúbol még utoljára, mielőtt mögénk ledől, a szemünk csodálja a felhők izzását és bőrt keltő fuvallat jön észak felől, holnap talán az álmok után elfeküdhetünk a jól megérdemeltben, és azután - már holnap talán - nem számít már semmi sem végre
|
||||
7. |
Vigyél
05:21
|
|
||
|
ki tudja meddig rohanunk, csillogóba harapunk, de mennyi kell, mondd mennyi még hogy erős légy és a hátadra vegyél? sziklák élén táncolunk, a villámlásba kapaszkodunk, de mennyi kell, mondd mennyi még, hogy végre valakié legyél? azért jöttem hogy elvigyél, itt vagyok, vigyél, vigyél, mint a huszár a mocsáron át a fogai közt a lovával, azért jöttem hogy elvigyél
|
||||
8. |
Fényt az űrbe
03:34
|
|
||
|
most a víz nagyobb a hídnál, a sár a lepedőnél, a repedés a falnál, a rész az egésznél, most a tapadás jobb az újnál, a máj a tüdőnél, de épphogy csak jobb, mind az izmokból él, most az utca falja a lábat és minden kitér az útból és a láz már tarkóig ér, most a csend dörömböl a zajnál valami tanácsért, húzd ki magad, mondja a zaj, félni nem ér! az űrbe, az űrbe is vittem már fényt, elindultam és végigmásztam az ég peremén, a legmélyebb óceánba, az éj hálószobájába is vittem már, az ölemben vittem a fényt, lejtőkön lefelé a szélben úszni, néha elesni, elesni, gurulni, ragadni autók kerekén kavicsként, kapaszkodj, mondja a kerék, félni nem ér! az űrbe, az űrbe is vittem már fényt, elindultam és végigmásztam az ég peremén, a legmélyebb óceánba, az éj hálószobájába is vittem már, az ölemben vittem a fényt, nem volt nehéz csak félni nem ér
|
||||
9. |
Gyere gyere
03:12
|
|
||
|
bármi áron és folyton zakatol, a számolás a helyére farol, az orrom pumpál valami sóhajtó gőzt, a mellkas újra szívlekvárt főz, az egy még nem elég, tankot hajtok mezítelenül, az íze hűvös, a talpa keskenyül, indulok a párosok felé, az egy még mindig nem elég, gyere kétszer, inkább mint egyszer sem, gyere kétszer, az egy még nem elég
|
||||
10. |
Szilvia
05:32
|
|
||
|
van, hogy a láb a betonba belefúr, a feltételes mód még mindig a nagyobb úr, csak fényesítjük a kardokat, a tegnap már csak foglalat, az aki hadonászik, az semerre sem mutat, a derengésre várva üldözünk vadakat, és hogy kell homokot markolni betonból, katedrálist kartonból? én már nem félek hát te se félj, a tested már tudja, fedezékbe bújni késő, odatartani muszáj, az összesepréstől előre félő súlytalan avar nem lehetsz már, van, hogy a láb a betonba belefúr, a feltételes mód még mindig a nagyobb úr, és hogy kell homokot markolni betonból, katedrálist kartonból? én már nem félek hát
te se félj, a tested már tudja, fedezékbe bújni késő, odatartani muszáj, az összesepréstől előre félő súlytalan avar nem lehetsz már
|
||||
11. |
Újra
05:15
|
|
||
|
a legszebb íven - legalábbis innen - most túl kevés a hely, ügyesebben állnak, okosabban várnak a türelmesek, nem számít, ha újra kell kanyart önteni, de hogy mégis szívvel és közben bölcsen előrébb lenni, újra megtalál, újra eltalál, újra kiterít, újra megkapar, újra felkavar, újra elsimít, a legszebb íven még mindig nincsen elegendő hely, tömötten állnak súllyal a lábban a türelmesek, nem számít, ha újra kell, nem baj, ha újra kell kanyart önteni, újra megtalál, újra eltalál, újra kiterít, újra megkapar, újra felkavar, újra földre szór, nem számít, ha újra kell kanyart önteni, nem számít, ha újra kell, nem baj, ha kell kanyart önteni
|
||||
Óriás recommends:
Mindenkinek megvan a maga története
by Mmamt
Peti szólóban
go to albumIf you like Óriás, you may also like:
Time is Glass
by Six Organs of Admittance
Recorded at home, Six Organs of Admittance's 21st album upholds Ben Chasny's reputation for experimental psych-folk excellence.
go to album
The Power Of The Heart: A Tribute To Lou Reed
by Various Artists
Keith Richards, Rosanne Cash, Lucinda Williams, Joan Jett, and more pay tribute to the enduring and visionary music of Lou Reed.
go to album
A Chaos Of Flowers
by BIG|BRAVE
Leaning into the sparse, impressionistic sound of 2023's albu "Nature Morte," the Montreal metallurgists sound as heavy and radiant as ever.
go to album
The Seattle band work around the edges of shoegaze and dream pop with a rare sense of clarity and momentum.
go to album
Every Bird Ever [Album]
by Ilithios
The new record from Brooklyn indie group Ilithios is full of big-hearted songs with the hooks to match.
go to album
