lyrics
most a víz nagyobb a hídnál, a sár a lepedőnél, a repedés a falnál, a rész az egésznél, most a tapadás jobb az újnál, a máj a tüdőnél, de épphogy csak jobb, mind az izmokból él, most az utca falja a lábat és minden kitér az útból és a láz már tarkóig ér, most a csend dörömböl a zajnál valami tanácsért, húzd ki magad, mondja a zaj, félni nem ér! az űrbe, az űrbe is vittem már fényt, elindultam és végigmásztam az ég peremén, a legmélyebb óceánba, az éj hálószobájába is vittem már, az ölemben vittem a fényt, lejtőkön lefelé a szélben úszni, néha elesni, elesni, gurulni, ragadni autók kerekén kavicsként, kapaszkodj, mondja a kerék, félni nem ér! az űrbe, az űrbe is vittem már fényt, elindultam és végigmásztam az ég peremén, a legmélyebb óceánba, az éj hálószobájába is vittem már, az ölemben vittem a fényt, nem volt nehéz csak félni nem ér
credits
license
all rights reserved